Új városok nélkül 2015 - WEBSITE X5 UNREGISTERED VERSION - Várossá nyilvánítás

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Új városaink

Várossá (nem)nyilvánítás 2015…

 

2015-ben jelentős várakozás előzte meg az önkormányzatok részéről a várossá nyilvánítási pályázati forduló eredményét, miután 2014-ben, a választások évében – a törvénynek megfelelően – nem került sor újabb városi címek odaítélésére. 2012-ben és 2011-ben a folyamatban lévő közigazgatási átszervezésre hivatkozva volt már két „várostalan” év, ugyanakkor ezt is „ellensúlyozva” 2013-ban nagyvonalú volt a kormányzat a címek kiosztását illetően (http://varossanyilvanitas.hu/varossa-nyilvanitas-2013.html). Ennek következtében, illetve a megújult szabályozás eredményeképpen, amely már nem csak nagyközségek számára tette lehetővé a pályázat benyújtását, intenzív érdeklődés kísérte a folyamatot.

2015-ben így meglehetősen sok, összesen 23 község és nagyközség nyújtotta be a kezdeményezéshez szükséges dokumentumokat, mutatta be a fejlődésben elért eredményeit és a törvény szellemének megfelelően térségi helyét-szerepét hazánk településhálózatában. A mezőny igazán sokszínű volt: ismét jelentős számban képviseltették magukat a szuburbán jellegű települések (Ecser, Erdőkertes, Etyek), és minden eddiginél több Balaton-parti üdülőhely is, köztük Balatonszárszó, Révfülöp, Tihany és Csopak. Az elsősorban sörgyáráról nevezetes Bőcs korábbi kategorizálásaink foglalkoztatási központjait testesíti meg, Tarcal mezővárosi hagyományai mellett jelentős idegenforgalommal bír és borvidéki központként imázstelepülésnek is tekinthető. A szőlő a kultúrtáj meghatározó eleme Abasár térségében is, míg Jászladányt elsősorban történeti polgárosodása emelte a falvak horizontja fölé. Sajátos párhuzamok, a bányászat bizonyos fokú szerepe fedezhető fel Recsk és Szászvár urbanizációjában, bár mindkét település egyben városhiányos rurális térség központja is, miként a mikrotérségi szerep emelhető ki a baranyai Magyarszék és a Heves megyei Tarnalelesz esetében is. A további nyolc pályázó (Dusnok, Egyek, Fábiánsebestyén, Hort, Nyírábrány, Nyírbéltek, Tiszaalpár, Nagykörű) alföldi megyékből indult a városi címért, közös vonásuk, hogy 3-5000 fős lakónépességükkel a nagyobb kandidálók közé sorolhatók, domináns lakófunkciójuk mellett a környező térség ellátásában változó mértékű és jellegű szerepet látnak el.

Végül egyetlen új várost sem avattak 2015-ben: a szakértői bizottság ugyanis a pályázatok benyújtása után megszületett kormányrendeletet (61/2015. (III. 24.) 9–11. §) szigorúan (és visszamenőleg) értelmezve egyetlen település „előléptetését” sem javasolta az illetékes miniszternek. A döntéshozatal ennek ellenére nem lehetett egyértelmű, mert a szokásoshoz képest jóval később, csak a nyár végére körvonalazódott az elutasító döntés, és a hivatalos indoklást is hetekkel a törvényi határidő után kapták kézhez az érintettek. Az egymáshoz meglehetősen hasonló elutasítások a kezdeményezés beadásakor és elbírálásakor hatályos rendeletek értelmében fogalmazták meg a nemleges döntéseket, ugyanakkor minden esetben nyitva hagyva az utat a jelöltek számára a kezdeményezés ismételt beadására, kiegészítésére.

A pályázók közül többen jogszabály-értelmezést kértek az elutasítást jegyző Miniszterelnökségtől, melyre a 2015 novemberében megérkezett válaszokban a miniszter megerősíti, hogy a területszervezési eljárásról szóló új kormányrendelet értelmében kell a pályázatokat készíteni. A fejlettséget és térségi szerepeket leíró kritériumok mindegyikét teljesítő településeket az előkészítésért felelős szakmai bizottság köteles a tényleges előterjesztő miniszternek városi címre javasolni, ugyanakkor a hivatkozott feltételek bármelyikének hiányában még nem kizárt a városi címre történő bizottsági felterjesztés. A miniszter szintén megerősítette azt a két, eddig is ismert körülményt, hogy a városi címek adományozásáról szóló döntést minden esetben az aktuális, teljes országra kiterjedő településszerkezeti, gazdasági, népességi és egyéb mutatók figyelembevételével hozzák meg, ahol a végső szót, mint eddig is, a köztársasági elnök mérlegelési jogkörben hozza meg. Mindezek fényében a városi pályázat feltételei némileg konkretizálódtak ugyan, de a folyamat, a várossá válás lehetősége továbbra is nyitott, illetve továbbra is szubjektív keretek között haladhat. Bízunk abban, hogy a 2015-ben elutasított pályázók közül többen is visszatérnek, hiszen szilárd meggyőződésünk, hogy a 23 pályázó között szép számmal találhatók olyan települések, amelyek mind fejlettségükben, mind pedig térségi szerepeiket tekintve kiválóan integrálódhatnak a hazai városhálózatba. 





 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz