Az eljárás - WEBSITE X5 UNREGISTERED VERSION - Várossá nyilvánítás

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Az eljárás

A város rang birtoklása minden korban privilegizált helyzet, így a címet elnyerni a világban szinte mindenütt felsőbb hatóságtól lehet elnyerni. (Vannak olyan országok, ahol el is lehet veszteni azt, de erre hazánkban a polgári közigazgatásra történő áttérés óta nem volt példa.) 
Magyarországon a város címet jelenleg a köztársasági elnök adományozza, akinek döntésben a jogszabályban meghatározott illetékes miniszter nyújt segítséget javaslattételével. A rendszerváltás óta a jogalkotó szándéka szerint csak akkor kerülhet sor várossá nyilvánításra, ha azt a törvényben meghatározott módon a település közössége kezdeményezi. A kezdeményezés benyújtására évi egy alkalommal, meghatározott forgatókönyv szerint nyílik lehetőség, azonban az önkormányzati választások évében nincs erre mód.
A kezdeményezés első lépéseként dönt a települési képviselőtestület, hogy elindul a várossá válás útján. Mindezt határozatban teszi meg, amelyben felhatalmazza a polgármestert az eljárás megindítására, véghezvitelére, illetve kinyilatkoztatja, hogy várossá válás esetén ellátja a városok számára előírt kötelezettségeket, megteremti azok feltételeit. Amennyiben a működik a településen nemzetiségi önkormányzat, úgy az ő véleményüket is ki kell kérni a kérdéssel kapcsolatban. Magát a folyamatot több jogforrás szabályozza, melynek értelmében a településnek egy átfogó dokumentáció keretében be kell mutatnia a mintegy negyedszázada változatlan vezérelvnek tekintett fejlettséget, valamint térségi szerepköröket. Az, hogy mit tekintünk fejlettségnek és ezt milyen mutatók mentén tudjuk szemléltetni, az időben és térben is változó. Mindazonáltal az elmúlt negyedszázad gyakorlata úgy értékelte a fejlettséget, mint olyan adottságot, amely a települést kiemeli szűkebb és tágabb környezetéből, annak egy fajta innovációs központjaként. Az is egyértelmű, hogy a fejlettség nem ágazati (pl. pusztán gazdasági vagy infrastrukturális), hanem komplex módon értelmezendő a település társadalmára, gazdaságára, intézményrendszerére, műszaki adottságaira, gazdálkodására stb. A térségi szerepköröket azon funkciók mentén ragadhatjuk meg, amelyek túlnyúlnak a településhatáron, azaz a szűkebb-tágabb térségnek nyújtott intézményekben, funkciókban ragadhatók meg. Korábban ezek több ágazatra (pl. oktatás, egészségügy, foglalkoztatás) voltak értelmezhetők, a jelen kor új városai tekintetében egyre inkább szűkülő spektrumban, de adott esetben jóval nagyobb térségre kiterjedően (pl. idegenforgalom) írhatók le.
A dokumentáció – amely valójában egy szerkezetében és megközelítéseiben a jogforrások által meghatározott településmonográfia – elkészítése nem szokványos feladat, ezért kisebb részben a települési közösségek maguk, nagyobb részben az erre specializálódott tanácsadó cégek állítják össze. A jelen oldalt is működtető szakmai munkaközösség az országban a legnagyobb referenciával rendelkező tanácsadó testület, mind az elkészített pályázatok, mind a sikerességi darabszám és ráta tekintetében.
Az elkészült dokumentációt a megyei Kormányhivatalokon keresztül az illetékes minisztériumhoz (jelenleg a Miniszterelnökség) kell benyújtani január 31-éig. 2013-tól lehetőség van hiánypótlásra is, amennyiben az értékelők azt szükségesnek tartják. Az illetékes minisztérium területi közigazgatásért felelős egységének munkatársai részletekbe menően értékelik a pályázatokat, ennek alapján tesznek írásos javaslatot a miniszter által felkért – maximum héttagú – bizottság számára a várossá nyilvánítási pályázatokkal kapcsolatban. A miniszter a bizottságot meghallgatva, ugyanakkor egyéni mérlegelés mentén dönt, majd terjeszti elő javaslatát a köztársasági elnöknek. Várossá nyilvánítás esetén a köztársasági elnök július 31-éig dönt az érintettekről, az eredményt a Magyar Közlönyben teszi közzé. Ezt követően kerülhet sor a városavatóra – rendszerint a települési vagy állami ünnephez kapcsolódóan. Pozitív elbírálás hiányában augusztus 31-éig a miniszter tájékoztatja az érintett polgármestert a kezdeményezés eredményéről. Amennyiben a miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezést nem támogatja, erről tájékoztatja az érintett önkormányzat képviselőtestületét azzal, hogy meghatározza, milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztés sikerre viteléhez. Ha a település a későbbiekben is fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését (és dokumentálását) követő év január 31-éig a korábbi felterjesztésének kiegészítésével ismét pályázhat a városi címre. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ismétlő pályázók túlnyomó többsége előbb-utóbb sikerre viszi a kezdeményezést és beléphet a kisvárosok körébe.
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz