Új városok nélkül: 2011/2012 - WEBSITE X5 UNREGISTERED VERSION - Várossá nyilvánítás

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Új városaink
Új városok nélkül - várossá nyilvánítás 2011-ben és 2012-ben

Hosszú idő telt el azóta, hogy 2009 júliusában új városokat köszönthettünk Magyarországon. 2010-ben az általános országgyűlési és önkormányzati választások évében a törvény szerint nem lehet városi címet elnyerni. A választások nyomán megalakuló képviselő testületek közül azonban többen is úgy gondolták, hogy megpróbálkoznak a cím elnyerésével, hiszen az összes, e területet érintő jogszabály hatályban és változatlanul maradt 2010 őszére. Ráadásul, mivel várható és látható volt, hogy jogalkotási és átszervezési hullám el fogja érni az önkormányzati szférát, bizonyos sietség is jellemezte a pályázókat. Ez érthető volt: ekkor még kevés konkrétum volt ismert a kormány önkormányzatot érintő tervei közül, de a híresztelések és spekulációk centralizációról, önkormányzatok összevonásáról, illetve akár a várossá nyilvánítások befagyasztásáról is szóltak.
Így talán nem meglepő, hogy jelentős számú városi pályázatot nyújtottak be 2011 januárjában. A kandidálók között voltak olyan települések, amelyek már több alkalommal is nekifutottak, és korábbi kudarcaikat nem egyszer politikai ellenszélnek tulajdonították. De voltak teljesen új próbálkozók is, köztük olyanok, akik egyértelműen a (talán) utolsó esélyek egyikét szerették volna kihasználni.
korábbi évek sikertelen kísérletei után újra pályázott CsákvárKerepesSülysáp és Verpelét. Korábban szintén próbálkozott már a miskolci agglomerációban fekvő Onga. Új volt a kandidálók között a Fejér megyei Aba (az ország utolsó, nem városi rangú kistérségi központja, amely korábban nem mutatott érdeklődést a városi cím elnyerésének lehetősége iránt), a Tolna megyei Hőgyész (amely vélhetően a szomszédos Gyönk 2009-es sikere nyomán bátorodott fel), Jánosháza (Vas megye), amely a dunántúli történeti kismezővárosok egyik tankönyvbe illő példája. Pályázott a gyönyörű Árpád-kori templomáról ismert, térszerkezeti jelentőségű Győr-Moson-Sopron megyei Lébény, a szintén jelentős mezővárosi hagyományokkal büszkélkedő Jászladány (Jász-Nagykun-Szolnok megye), valamint az elsősorban a környékbeli agrárgazdaság centrumaként kiemelkedő Fejér megyei Lepsény.
A mezőny létszáma tehát, ha nem is érte el a legutóbbi szintet, de jelentősnek volt mondható, és számos, megítélésünk szerint kifejezetten erős aspiráns is volt a nagyközségek között. Joggal reménykedtek tehát Lébénytől Ongáig számos polgármesteri hivatalban, de sajnos végül mindenkinek csalódni kellett. A felkért szakértői bizottság ugyanis a miniszterrel egyetértésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új önkormányzati rendszer kialakításáig nem célszerű újabb településeket várossá nyilvánítani. Így aztán ezen a nyáron, ahogy a HVG fogalmazott , se ágyúlövésekre, se huszárokra nem volt szükség a városavató ünnepségeken.
2011 őszén már formálódott az önkormányzatok helyzetét újraszabályozó törvényjavaslat, amelyből a korábbi várakozásokkal ellentétben azt lehetett kiolvasni, hogy nem lesznek jelentős változások a várossá nyilvánítások tekintetében, illetve, ami változik, az is inkább enyhítésnek, mint szigorításnak tűnik (ld.:jogi hátteret bemutató írásunkat ). Ezen felbátorodva néhány település a 2010/11-es pályázók közül megerősítette szándékát, és néhány új aspiráns is feltűnt, köztük olyan települések, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem révén felsőfokú funkciókat is betöltő Piliscsaba, vagy a budapesti agglomeráció egyik legdinamikusabban növekvő települése, Diósd.
Ezzel együtt a minisztérium a szakértők korábbi álláspontjának támogatásával 2012-ben is úgy döntött, hogy amíg az ÖTV ezt a kérdést szabályzó passzusai nem lépnek hatályba (2013. január 1-ével), nem avatnak új városokat Magyarországon. Így, a 2013-as év maradt az egyedüli remény azok számára, akik még ebben a ciklusban el akarták érni a városi jogállást.
Pirisi Gábor
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz